Tényalapú, titokzatos ismeretterjesztő erdőbúvárkodásra invitálom a Természetbarátokat: Mire jó a műerdő és hogyan tudod megkülönböztetni az igazi, természetes erdőtől? Mit tud a jó erdész, és kedveli-e a vadászt? Mit csinál az erdő, amikor ökoszisztémaszolgáltatást nyújt? Kinek az érdeke idős erdeink kivágása? És miért nem büntetik az évszázados erdők eltüzelőit? Mi az az özönnövény, és hogyan képes megfojtani őshonos fáinkat? Egyáltalán mit tehetünk az erdőkért? Biodiverzitás, ökológia, szénmegkötés és társaik – környezetvédelmi fogalomtár példákkal.

Egy fa, egy növény sohasem lesz olyan népszerű, mint egy koala, panda vagy egy delfin. A fáknak egyszerűen rosszabb a marketingjük. Sokkal kevesebben kíváncsiak a növényekre, mint az állatokra, úgy is mondhatjuk, hogy nem hoznak olyan kiadós vizuális és financiális hasznot. Márpedig, ha az erdőre és növényeire így tekintünk, akkor halálra ítélt vállalkozás a megmentésük. Ne akkor akarjuk megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza, hiszen akkor az egészséges emberiségnek is vége…

Magányosan kering a Föld nevű bolygó a sötét végtelen űrben. Egyetlen van belőle, egyszeri és megismételhetetlen. Hátán hordja milliónyi lakóját; embereket, állatokat, növényeket, egyszerűbb és bonyolultabb teremtményeket. Mind-mind teszi a dolgát, ahogyan az eleve elrendeltetett, miközben csak az ember gondolja mind közül, hogy ő áll az összes élőlény felett…

Drón ereszkedik lassan az erdő fölé, a zöldet pásztázza. Megkülönbözteti a fenyőt a lombhullatótól, fiatal erdőt az időstől, beteget az egészségestől, hőkamerájával látja a vadakat. Pontosan meg tudja mondani, hogy hol éjszakáznak a szarvasok, hol járnak a vaddisznók, jó volt-e a tavalyi makktermés és mekkora az idei szaporulat…

Ember és erdő. Csodálatra méltó lények, jelenlegi ismereteink szerint pótolhatatlanok. Az erdő kezdetektől fogva kíséri a Homo sapienst, segítségével óceánokon keltünk át, háborúkat nyertünk meg, teleket vészeltünk át, falvakat, városokat építettünk. Társunk bölcsőtől a sírig.

Az ember átkozottul okos lény, jól tudja, hogy mennyire fontosak az erdők. De akkor miért haldokolnak? Miért vannak a 24. órában? Az erdő nem élet-halál kérdése. Annál sokkal fontosabb.

Zelei Anna

A WWF Magyarország ajánlásával:

„Az erdők napjaink környezeti válságának tükrei. A felpörgő klímaváltozás erdőket is alakító hatásairól egyre többet hallunk, ugyanakkor ritkán gondolunk arra, hogy az ember által előidézett drámai folyamat csak az egyik utolsó csepp a pohárban. Valójában évszázadok óta pusztítjuk, gyengítjük és alakítjuk át erdeinket, alig törődve a következményekkel. Miközben az erdők még így, leromlott állapotukban is felbecsülhetetlen értéket jelentenek számunkra.

Az erdőkért sokan aggódnak. Egy-egy tarvágás néha lakossági tiltakozásokat is elindít. Magyarországon a szűk erdész- és természetvédő berkeken túl mégis kevesen emelnek szót az erdők hatékonyabb, országos szintű védelme érdekében. Zelei Anna kivétel, aki bizony szót emel, sőt tollat ragad. Páratlan lendülettel írja le gondolatait az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal kapcsolatban. A sok összegyűjtött ismeretet remek fotókkal, sőt versekkel illusztrálja. Ajánljuk könyvét mindazoknak, akik szívükön viselik a hazai erdők sorsát, többet szeretnének tudni róluk és a rájuk leselkedő veszélyekről, vagy akár tennének is értük.”

Dr. Gálhidy László

WWF Magyarország, Erdő programvezető

Erdő. Mindössze négy betű. Ennek a négy betűnek olyan hatalma van boldogulásunkra és boldogságunkra, melyet nem könnyű szavakkal leírni. Aki viszont megízleli ezt az örömforrást és életérzést, az tovább akarja adni. Neked. Nekünk. Mindenkinek. Az utókornak.

Az erdők még mindig tele vannak rejtélyekkel, még mindig rengeteg megfejtenivalót tartogatnak a tudósok számára. De bármi, ami eddig kiderült róluk, az csak értéket adott az emberi­ségnek. Ezekbe a rejtélyekbe kémlelünk bele, hogy kiderüljön: az erdő nem tud elvenni, csak adni. Önzetlenül és örökké. Nyu­godtan bízzuk rá magunkat! Ám a legfontosabb, hogy az erdőt meg is kell védeni, és ez csak rajtunk múlik. Erről szól ez a könyv.

Az ismeretterjesztő kötethez közel száz önkéntes járult hozzá munkájával, fotóival vagy átütő erejű szavaival.

A könyveladásokból befolyó teljes nyereséget a hazai természet­védelem számára ajánlotta fel a szerző.

Részlet:

„Amikor véletlenek hosszú sora után egy makk kicsírázik, még nem tudja, hogy történelmet ír. Ha jókor volt jó helyen, ha megtalálta a tökéletes pillanatot, akkor gyökeret ereszt. Aztán kihajt, és ha egyetlen éhes vad sem jár arra, akkor nekilát meghódítani a meg­örökölt teret. Eltelik tíz év. Eltelik száz év. Esetleg ezer. Elkerülték háborúk, kórságok, de még a fázó családok is. Több évszázad megpróbáltatásai után is teszi a dolgát. Hűt, fűt, portalanít és oxigént ad. Évszakokat felügyel, esőt hoz. Átölel embert s állatot. De vajon hogyan képes ellátni mindennel az embert? Honnan van mindehhez ereje? És mi lesz a sorsa a korszakokon átívelő históriának?”

Norvégiáról mindenkinek a fjordok-trollok-rénszarvasok hármasa jut eszébe, leginkább ez csábítja ebbe az országba az embereket a világ minden sarkából. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa. E rendhagyó útikönyvben, melyet a szerző saját fotói illusztrálnak, személyes történetei, naplóbejegyzései elevenítik meg a lélegzetelállító tájak mellett Norvégia különleges állat- és növényvilágát is. Megismerhetjük a legérdekesebb utakat, hidakat, kirándulóhelyeket, délről elindulva messze a sarkkörön is túl. Szinte minden kanyarban meglepetés vár ránk, már pedig ebben az országban nem igen vannak egyenes utak! A könyvet olvasva képet kapunk e kivételes lelkületű nemzetről, a norvégok kultúrájáról, gazdagságáról, múltjáról és jelenéről; emellett film- és könyvajánló is színesíti a kötetet.

Több mint 100 fotóval!

Rendhagyó útikönyvet tart kezében az olvasó, mely nem csupán a legnépszerűbb látnivalókat sorolja fel, hanem jóval többet próbál megmutatni e káprázatos ország kultúrájából, gazdaságából, múltjából és jelenéből.

• Miért Norvégia a világ egyik legélhetőbb országa?
• Miért olyan drága minden, ha ez Európa egyik leggazdagabb jóléti társadalma?
• Hogyan viszonyulnak a norvégok a globális felmelegedéshez és a környezetvédelemhez, miközben a világ legnagyobb olajexportőrei közé tartoznak?
• Hogyan birkóznak meg a hosszú, sötét téli hónapokkal, mivel szórakoztatják magukat?
• Miért nő fű a házak tetején?
• Kinek fontos a bálnavadászat ősi hagyományának fenntartása?
• Mi mindenre jó a rénszarvas?
• Kik azok a trollok?
• Milyen a norvég király élete?

Ezekre a kérdésekre is találunk válaszokat e sokszínű könyvben.

„Szeretném megmutatni, hogy észak fagyos lehelete nem is olyan hideg, hogy vannak még Európában olyan helyek, melyeket a civilizáció nem volt képes letarolni, ahol évszázadok óta semmi sem változott, ahol a csend és a gondolat mélyen befészkeli magát az emberi elmébe.” Zelei Anna