Erdőbántalmazás helyett erdőszeretet: így lesz a gyászból erdővédő erő

Az erdőkkel ma az emberek egy része bántalmazó kapcsolatban él. Milyen jelek hívják fel a figyelmet egy bántalmazó kapcsolatra? Hogyan lehetne ezt a helyzetet rendbe tenni? Bemutatjuk az országos erdővédő Erdőszeretet Szövetség stratégiáját.

Az alábbiakban a bántalmazó kapcsolat jelzőfényeit veszem sorba, és ezt rávetítem a jelenlegi vágásos erdőgazdálkodási gyakorlatra. Ugyanakkor megmutatom azt is, hogy ez a kapcsolat lehet más is, kölcsönösen gyógyító.

Erdőirtás, Fotó: Bükki Tamás

A bántalmazó kapcsolat 4 ismérve

Mi a jelzőfénye annak, ha valaki bántalmazó kapcsolatban él, vagy a kapcsolata esetleg ilyenbe fordulhat? Lássuk a 4 legfontosabbat!

1. Kontroll és elszigetelés
   Azt veszed észre, hogy a társad megtiltja vagy megnehezíti, hogy barátokkal, családdal találkozz — „nem akarom, hogy mások befolyásoljanak”. A társad ellenőrizni kezdi a telefonod, e-mailjeid; folyamatosan tudni akarja, hol vagy.vö.: Ha megfigyeled a médiát, bármilyen évszak is van, mindig van egy-két hír főműsoridőben, miért ne menj erdőbe! Most jegesek az utak, életveszélyes! Most már megjelentek a kullancsok, életveszélyes! Tele az erdő mérges gombákkal: életveszélyes! Észrevetted ezt?
2. Érzelmi manipuláció és leértékelés
   A kritizálást és megszégyenítést gyakran kiegészíti a „Gaslighting”-nak hívott jelenség, amikor a partnered azt állítja, hogy valami soha nem történt, vagy te vagy a „túlérzékeny” — így kétségek között tart.vö.: Minden alkalommal, amikor én, vagy az erdők tar- vagy végvágása miatt felháborodott társaim az erdészethez, vagy az erdészeti hatósághoz, vagy az erdőkért felelős államtitkárhoz fordultunk és szóvá tettünk egy-egy letarolt területet, azt kaptuk válaszul, hogy minden jogszerűen és szakszerűen történik. Itt az “erdő felújításáról” van szó. És elmagyarázták, hogy ehhez nem értünk, egyszerűen nem érthetnek a civilek, és csak „túlérzékenyek” vagyunk.
3. Anyagi kontroll
   A bántalmazó kapcsolat előszobája, hogy a társad megvonja a pénzt, illetve megvonja vagy letiltja hozzáférésedet a bankszámlához. Az anyagi függőség ugyanis erősen megnehezíti a kilépést a bántalmazó kapcsolatból.
   
   vö.: Amikor szóvá tesszük, hogy ne vágják ki a védett erdőket azért, hogy eltüzeljék rettentő rossz hatásfokkal működő biomassza erőművekben, azonnal jön a felelet az erdészetektől: de hiszen e nélkül nem lenne tűzifátok, sem bútorotok! Holott, a lakosság tűzifa felhasználását, sem az iparnak szükséges faanyag biztosítását (papírgyártás, bútoripar) nem veszélyeztetné, ha a védett, és nemzeti parkhoz tartozó erdőkben azonnal felhagynánk a gazdasági fakitermeléssel.
4. Fizikai bántalmazás, „kicsi” és „nagy” is
   Gyakori a lökdösés, hajhúzás, ütlegelés, fojtogatás, vagy egyéb testi kényszer. Még az „egyszeri lökés” sem ártalmatlan — a bántalmazás ugyanis jellemzően súlyosbodik.vö.: Bár a természetvédelmi törvény szerint fát dönteni csak vegetációs időszakon kívül lehet, jelenleg az egész országban, tavasszal, nyáron és ősszel is zajlik a fakitermelés, fészkelő madarak, és más élőlények millióinak otthonát zúzva szét. Bár gyakran a turistautaktól távolabb végzik ezeket az „erdészeti munkákat”, mégis ott vannak. Egy ilyen helyen végigmenni mély fájdalommal, gyásszal jár.

Börzsöny belseje, Fotó: Szendőfi Balázs

Hogyan oldható fel egy bántalmazó kapcsolat?

A szakirodalom és a krízisellátás tapasztalata szerint a „feloldás” nem párterápiával kezdődik, hanem azzal, hogy megélhessék az ilyen kapcsolatban lévő emberek a biztonságot.

Első lépés: Biztonság és stabilizáció megteremtése

Mit jelent ez a gyakorlatban?

● Veszélyfelmérés (van-e fizikai fenyegetés, fojtogatás, izoláció?)
● Biztonsági terv készítése (hová lehet menni, kit lehet hívni, fontos iratok másolata)
● Támogató háló újraépítése (barát, család, segélyvonal)

Szendehely, Fotó: Bükki Tamás

Mit jelent ez az erdőkre vetítve?

Az Erdőszeretet Szövetségben azért dolgozunk, hogy a Nemzeti Parkokban, valamint a védett és Natura 2000 területeken megszűnjön a vágásos (tar- és végvágásokkal járó) erdőgazdálkodás. Továbbá minden más nem védett erdőben is csak örökerdő gazdálkodás legyen lehetséges, melynél a folyamatos lombkorona borítás megmarad; ez az üzemmód tekintettel van az ökoszisztémára.

A munka sokrétű. Az erdővédelem egyik fontos ága, hogy megmutatjuk az embereknek azt, mit okoz a tájban egy végvágás. Az erdőfekvés során, mely egy közösségi esemény, azon felül, hogy tanulunk az erdőről, erdőgazdálkodásról, elmegyünk egy véghasznált (tarvágott) helyre, és leülünk, lefekszünk ott. Miért fontos ez?

– Az ember megélheti a fájdalmat, és a gyászt. Miután valaki megélte ezt a gyászt, aktívan tud bekapcsolódni az életbe, és cselekedni az erdők és az élet érdekében.

– Az erdőfekvés során egy mély kapcsolat alakul ki az erdővel – az élő, még lábon álló fákkal is. Ez a kapcsolat felszabadító, és – így tapasztaltuk – kölcsönösen megerősítő, gyógyító.

Végvágás, Fotó: Bükki Tamás

Második lépés: A traumakötés és a ciklus megértése

A bántalmazó kapcsolatok gyakran ciklikusan működnek: feszültség fokozása – bántalmazás – „mézeshetek” (bocsánatkérés, ígéretek) követik egymást. Ezt a dinamikát sok szakirodalom „traumakötésként” írja le: a váltakozó félelem és megkönnyebbülés erős érzelmi kötést hoz ugyanis létre.

A terápiás cél itt a minta tudatosítása, valamint a felelősség helyretétele – a bántalmazásért mindig a bántalmazó felel.

Mit jelent ez az erdőkre vetítve?

Az Erdőszeretet Szövetség állásfoglalásában ezt a felismerésünket írtuk le:

“Az erdő egy élő, működő rendszer. Nem faanyagraktár, nem „zöld háttér”, nem díszlet és nem pusztán élőhelyek összessége. Lassítja a vízlefolyást, hűti a levegőt, árnyékol, párologtat, élő talajt tart fenn. Ha ezek a funkciók gyengülnek, az nemcsak egyes fajokat érint, hanem egész tájakat tesz sérülékennyé. Az ember ebben a rendszerben nem kívülálló: szerves része annak, amit alakít, és akarja vagy sem, viseli az átalakítás következményeit. Amit az erdőkkel teszünk, annak következményei nem elvontak, hanem a mindennapokban is érzékelhetők.

Ebben a helyzetben az erdők kérdése már nem kezelhető pusztán gazdasági megközelítésben, nem csak az erdészek ügye… Az erdők állapota ma közérdekű kérdés.”

Börzsöny belseje, Fotó: Szendőfi Balázs

Az erdővel és természettel bántalmazó módon bánó embereket felelősség terheli: azon erdészeknek, akik – különösen vegetációs időben, a madarak költési időszakában – végvágásokat rendeltek el, valamint azon embereknek, akik ezt jóváhagyták az államaparátusban, felelősséget kell majd vállalniuk tettükért a társadalom előtt.

Elismerjük ugyanakkor azt is, hogy “Az erdők jövőjéről nem lehet érdemi párbeszéd erdészek nélkül.” Az erdők gondozását olyan erdészekre kell bízni, akik tudják mit jelent a Pro Silva vagy örökerdő üzemmód, vagy hajlandóak azt megtanulni.

Mindemellett:

“Az Erdőszeretet Szövetségnek az az álláspontja, hogy az ember és az erdők jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e együtt (mi emberek) elmozdulni az egyszerű válaszoktól. A társadalom egésze érintett abban folyamatban, ami ezt a jövőt meghatározza, ezért is szükséges a tervezést párbeszédre alapozni. “

Vagyis úgy véljük, hogy az ember-természet kapcsolatát helyrehozhatjuk.

És ha így teszünk, meghallhatjuk azt is, amit az erdő, mint a földön élő legnagyobb, intelligens élőlény tanít nekünk arról, hogy nem csak túlélhetjük az éghajlatváltozást, hanem sokkal stresszmentesebb, örömtelibb életet is élhetünk.

Ha szívesen részt vennél egy erdőfekvésen, a következő 2026. április 11-én lesz a Börzsönyben. Itt tudsz rá jelentkezni.

Szerző: Dr. Bükki Tamás | az Erdőszeretet Szövetség alapító tagja, koordinátor