Erdészeti szakkifejezések
erdőfelújítás
Új erdőállomány létrehozása természetes vagy mesterséges úton, olyan területen, ahol előzőleg is erdő állt. (a felújítás az előző állománytól eltérő fajokkal is történhet)
erdőtársulás
Az erdei vegetáció olyan egysége, amely meghatározott környezeti (termőhelyi) igényű, törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű és faji összetételű. Az erdőtársulások kialakulását alapvetően a termőhelyi tényezők (klíma, hidrológiai jellemzők, talajtípus, termőréteg vastagsága) határozzák meg.
erdőtelepítés
Erdő létrehozása olyan földterületen, amelyet korábban más módon hasznosítottak (más művelési ágban szerepelt), vagy olyan kitermelt erdő területén, amely legalább 10 évig nem került felújításra.
exóta
Nem őshonos, rendszerint más kontinensről vagy klímaövből behozott és termesztésbe vont faj (pl. duglászfenyő); lásd még: „idegenhonos”.
fafajcsere
A területen álló faállomány egészének kitermelését követően új, az eredetitől eltérő fafajokból álló erdő telepítése. Elsősorban védett területeken a nem őshonos állományok (feketefenyő, akác) kiváltására alkalmazzák.
faültetvény
Jellegzetesen nemesített, klónozott szaporítóanyaggal, rövid vágásfordulóban, intenzív erdőművelési eljárások alkalmazásával fenntartott erdőállomány.
idegenhonos
A nem őshonos (exóta) faj fogalmával szinonim fogalom, de általában szűkebb értelemben, a jelenlegi ország területén, illetve egy-egy táj vonatkozásában idegen eredetűnek tekinthető fajra használatos (pl. feketefenyő).
kultúrerdő
Jellegzetesen idegenföldi (exóta) vagy meghonosodott fafajjal vagy nemesített szaporítóanyaggal létesített állományok, amelyekben hagyományos (extenzív) erdőművelési módszereket alkalmaznak.
mesterséges felújítás
A kitermelt faállományt mesterséges úton magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel újítják fel.
növedék
Faállomány vagy faegyed adott időegység (pl. egy évtized) alatti átlagos vagy aktuális (folyó éves) méretváltozása (átmérő, magasság, fatérfogat vonatkozásában).
őshonos
Botanikailag az utolsó nagyobb klímaváltozás (Kr. e. 800) óta az adott tájegységben természetesen előforduló faj.
sarjaztatás
A kitermelt faállományt gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról újítják fel (gyökérsarj, vagy tuskósarj eredet).
tarvágás
A teljes vágásérett erdőállomány kitermelése, amelyet erdőfelújítás követ. A főváros környékén ritkán, főleg az idegenhonos fafajból álló erdőkben, pl. fafajcsere esetén használatos.
természetes felújítás
Olyan erdőművelési beavatkozás, amelynek során a faállományt saját szaporítóanyagával, természetes úton újítják fel.
természetközeli erdőgazdálkodás
Olyan erdőgazdálkodási mód, amely lehetőség szerint a természetes erdődinamikai folyamatok maximális kihasználására törekszik.
újulat
Egy erdőállomány természetes úton létrejött generatív, esetleg vegetatív utódai, vagyis az erdőben természetes úton magról kikelt, vagy sarj eredetű facsemeték.
erdőterv
A körzeti erdőtervnek az adott erdőterületre vonatkozó adatai, iránymutatásai és előírásai alapján készült, 10 évre szóló erdőgazdálkodási terv.
záródás
Az állomány egyedei közötti versengés erősségét kifejező viszonyszám, amelyet általában a fakoronák által borított terület és az erdőrészlet területe arányával jellemeznek.
Erdészeti cikkeink
Ezt most megúsztuk? De van választásunk?
Az erdők ökológiai szerepe és összefüggései a mindennapi katasztrófákkal ****(pl. özönvízszerű áradásokkal) – és persze a kiút. Mert szerintünk létezik. A fiam […]
Ahol a madár sem jár – végvágás, tarvágás vagy örökerdő?
Amikor a lányom megszületett, akkortájt fedeztem fel magamnak az erdőt. Azt az erdőt szerettem. Így kezdődött. Amikor sokszor találkozol egy emberrel, beszélsz […]
A patakok és árterek újjáélesztése
A jövőben nem tartható fenn lefolyóvá változtatott vizeink jelenlegi arányú elvezetése a tenger felé a Kárpát-medence kiszáradásának veszélye nélkül. Minél nagyobb területet […]
Az erdő képes a éghajlatváltozás hatásainak kiegyensúlyozására!
Napjainkban extrém csapadékokkal, extrém hőmérsékletekkel, és hosszú szárazságokkal találjuk szembe magunkat. Mit tehetünk? A éghajlatváltozás csillapításának egyedüli lehetősége az alapvető ökológiai funkciók […]
A nagy melegben keressük, kutatjuk az árnyékot. De találunk?
Az erdőirtás hatása a hőmérsékletre Az erdőirtások és vízelvezetések óriási hőkibocsátást és hőszigetek kialakulását okozzák! A fák hűtő hatása párologtatás révén óriási […]
Erdő és klíma
A fák – a Föld tökéletes légkondicionáló rendszerét alkotják! Egy 10 m átmérőjű fa „munkája”, hatalmas, gyönyörű lombkoronájával több, mint 10 légkondicionáló […]
VIDEÓTÁR
Principia, erdészeti szakmai állásfoglalás
Az erdők ügye nem szakmai vita, hanem létfeltételünk kérdése
Az erdőkkel kapcsolatos közbeszéd az elmúlt időszakban érezhetően feszültebbé vált. Egyre több megszólalás – cikkek, filmek és közösségi média posztok – próbálnak […]
Könyvajánló a témában
Az elveszett erdő (második kiadás)
Zelei Anna: Az elveszett erdő (második kiadás) Hogy vannak a magyar erdők, ki vigyáz rájuk, van-e jövőjük? Tényalapú, titokzatos ismeretterjesztő erdőbúvárkodásra invitálom […]
Ha az erdő beszélni tudna
Zelei Anna: Ha az erdő beszélni tudna Tudnivalók kíváncsi erdőbarátoknak és tettre kész klímaaktivistáknak Erdő. Mindössze négy betű. Ennek a négy betűnek […]
Norvég utakon
Zelei Anna: Norvég utakon (második, átdolgozott kiadás) Kalandozások a fjordok között Norvégiáról mindenkinek a fjordok-trollok-rénszarvasok hármasa jut eszébe, leginkább ez csábítja ebbe […]
