„Van egy nagyon kedves történetem egy idős kertészről és egy fiatal utazóról. Az utazó sietett, egyik faluból a másikba rohant, meg sem állva, hogy észrevegye a virágokat, a madarakat vagy az arcát simogató lágy szellőt. Egy nap megkérdezte a kertészt:
– Hogy tudsz ilyen békében élni?
A kertész elmosolyodott, felvett egy lehullott levelet és az utazó kezébe adta.
– Lassan sétálj! – mondta.
Az utazó nevetett – Nincs időm rá!
– Akkor hiányozni fog az élet – felelte a kertész. – Minden sietve megtett lépés távolabb visz önmagadtól. Lassíts le kicsit, és megtalálod a lelked elevenségét!„
(Namrita Khosla)
Néhány kép a rendezvényről:
